tag:blogger.com,1999:blog-56249047601379456382024-03-19T01:52:42.506-07:00CalienteAdriana Solishttp://www.blogger.com/profile/02353601595904385602noreply@blogger.comBlogger3125tag:blogger.com,1999:blog-5624904760137945638.post-64698476549645981502018-04-22T11:57:00.003-07:002018-04-22T11:57:38.138-07:00Távolság – Elsö fejezet<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;"><i><span style="color: #666666;">Kedves Olvasó!</span></i></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;"><i><span style="color: #666666;">Újra alkotni kezdtem az utóbbi néhány hónapban, ennek alkalmából pedig most elhoztam Nektek egy történetet, amin már egy ideje dolgozom, és amely remélem, elnyeli a tetszéseteket.</span></i></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;"><i><span style="color: #666666;">Kellemes olvasást!</span></i></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 107%;"><br /></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://78.media.tumblr.com/9ee531aae762c37e322282c69316c9a1/tumblr_mykpffB9MA1qjvnc4o4_1280.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="533" data-original-width="800" height="213" src="https://78.media.tumblr.com/9ee531aae762c37e322282c69316c9a1/tumblr_mykpffB9MA1qjvnc4o4_1280.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=08DjMT-qR9g" target="_blank">Chasing pavements</a></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"><br /></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Camas, 2012<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Fiatal volt még az este. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A forró levegőben narancs és egzotikus
virágok illata keveredett. A kis falu egyik utcájában, egy takaros családiház
előtt fiatal lány álldogált. Csinos volt, hosszú nap barnította lábait szabadon
hagyta a lenge, virágos ruha, amelyet viselt, a mézszőke haját pedig lágy
hullámokba rendezte a vállán. Csillogó, csokoládébarna szemei minduntalan az
utcát fürkészték.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Aztán feltűnt az a személy, akire már
hosszú ideje várakozott. A lány arcán széles mosoly terült el, ahogy a magas,
izmos srác odalépkedett hozzá. Sötétbarna szemei óvóan figyelték a lány minden
mozdulatát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Gyönyörű vagy, Nina – mosolyodott el a
fiú is. – Indulhatunk?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Persze.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A pár kéz a kézben indult útnak a
kikövezett utcán. A szellő kellemesen lézengett a házak között, az egyetlen
hang, amit hallani lehetett az este félhomályában, egy magányos macska
elnyújtott nyávogása volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Hová viszel? – nézett a szeme sarkából a
lány a barátjára. Nem voltak a meglepetések sosem a kedvencei, hát még ha azt
sem tudta, hova tartanak éppen. – Sese!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Ne aggódj, nemsokára ott leszünk –
nyugtatta őt a fiú sejtelmes hangon, miközben egy újabb éles kanyarral
besétáltak egy másik szűk utcácskába. A lány nem tagadhatta, imádta ezt a
falut. Az emberek ismerték őt és mindig volt hozzá néhány kedves szavuk, az
utcákat pedig már úgy ismerte, mint a tenyerét. Kisebb korában a testvérével
szívesen játszottak kint a szabadban, mint otthon, és gyakran indultak
felfedezőútra a szomszédságban, ha megunták a házuk előtti keskeny utcát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A levegőben magnóliaillatot érzett a lány.
Ajkai azonnal mosolyra húzódtak, ahogy megpillantotta a kis éttermet. A kedvenc
helyük volt az eldugott utcában álló, terméskőből épült olasz vendéglátóhely,
ahol a tulajdonos főzött és a fia pincérkedett. Igazi, otthonos kis hely volt
finom, olasz ételekkel és a nyugalom megfizethetetlen luxusával.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Nina imádta érte a kezét fogó fiút és ezt
nem felejtette el meghálálni egy finom puszival az arcára. – Sergio, nagyon
szeretlek!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Én is téged – nyomott lágy csókot a fiú
a lány homlokára, majd a derekára téve a kezét, beirányította az étterembe.
Mint szinte mindig, most sem voltak sokan odabent. Két asztalnál ültek csak,
egy távolról odatévedt turistapár és két jóbarát, akik éppen a második korsó
sörüket kérték ki az alacsony, olajbarna bőrű olasz pincértől.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Gus! – nyújtotta a jobbját a fiú
barátságosan a felé tartó férfinak. Kezet ráztak és a lány mosolyogva nyomott
két puszit az olasz arcára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Guseppe olyan volt számukra, mint egy
rokon, egy báty, akivel bármiről lehetett beszélni, ha úgy hozta a sors. Fiatal
volt még, de már volt családja itt, Spanyolországban. Alig húsz évesen
házasodott össze a lánnyal, akit egész életében az élete szerelmének tartott,
amikor pedig elkezdett az apjával az éttermükben dolgozni, már úton volt a
harmadik gyermekük. Éjt nappallá téve dolgozott, hogy mindent megadhasson a
családjának és segíthessen az apjának, hogy az édesanyja és a két húga is
utánuk jöhessen Olaszországból. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Na, és hogy érzi magát a fiatalság a
nyári szünetben? – csapta össze a tenyerét a pincér vidáman, aztán egy eldugott
asztalhoz vezette a fiatal párt. A kockás asztalterítőn már két étlap várta a
vendégeket és a kedvenc italaik, amiket mindig rendeltek, ha itt jártak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Kiélvezzük, amíg még tart – mosolygott a
fiatal lány.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Na de inkább te mesélj – vette át a szót
a barátja. – A családod mikor érkezik Spanyolországba?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Jó híreim vannak – mosolygott a férfi
csillogó szemekkel. Nem csak focizni szeretett a fiatalabb sráccal, hanem
szívesen beszélgetett is vele az élet nagy dolgairól. Minduntalan tanácsokkal
látta el, hogy hogyan bánjon a barátnőjével, ha később feleségül szeretné
venni. – Néhány hónap múlva már akár itt is lehetnek <i style="mso-bidi-font-style: normal;">mammá</i>ék. – Szinte sugárzott az arca. – A húgaim befejezik az
iskolát és mind idejönnek. Persze gondban leszünk, mert elég szűkös a házunk
már így, hogy úton van a hatodik lakó is, de megoldjuk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Sok jó ember kis helyen is elfér –
mosolyodott el a fiatal lány és miközben a barátjára nézett, belekortyolt a
jegesteájába. Számára Sergio volt a mindenség. Már az idejét sem tudta, mikor
találkoztak ők ketten, de elválaszhatatlanok voltak. Reggelente együtt sétáltak
el a közeli középiskoláig, ahol Nina keményen tanult, hogy valóra válthassa az
álmát és építész lehessen, vele ellenben Sergio viszont ha csak lehetett,
ellógott az iskolapadból és szívesebben focizott a barátaival. Mégis, az
ellentétek sem tudták őket sosem elszakítani. Lassanként Nina szülei is
megszerették a tisztelettudó és iskolakerülő léte ellenére intelligens, széles
látókörű fiút és a két fiatal már régóta tervezték, hogy ők örökre együtt
maradnak majd.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Két tál spagettit kérnénk – adta le a
szokásos rendelésüket a fiú, aztán amikor kettesben maradtak, csibészes mosolyt
küldött a barátnője felé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Mi az? – nevetett fel a lány
hitetlenkedve. Nem szerette, ha nem tudta, hogy mi járt az emberek fejében. –
Van valami az arcomon?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A fiú csak nevetett a lány színpadias
mozdulatain, ahogy megtörölte az orcáját és megnézte az ujjait. Néha csak
szerette elkalandozva bámulni őt, miközben nem gondolt semmire sem, csak
kettejükre. Most viszont lassan eltűnt az álmodozó mosoly az arcáról, ahogy az
eszébe jutott, amiért ma este elhívta a lányt vacsorázni. Szinte a szíve is
megszakadt, ahogy ránézett erre az életvidám, csillogó szemű szépségre, aki
olyan szabadon szállt mellette mindig is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">El sem tudta képzelni az életét nélküle,
mégis éppen letörni készült a szárnyait.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">*
* *<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Már régen eltűnt a nap az égről és csak a
csillagok kísérték a fiatal párt az útján hazafelé. A fiú mélyeket lélegzett a
friss levegőből, a mellette sétáló lány pedig csöndesen figyelte a kihalt
utcákat. Egyedül az ujjai között tartott kéz volt az, ami biztonságot nyújtott
neki és most úgy érezte, erre van szüksége csak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Nina – a fiú hangja halk volt és komoly.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A lány nem szeretett volna beszélni. Némán
akart csak hallgatni, hogy sose szálljon tova a pillanat, amit éppen megéltek
együtt. Már a lány utcájának sarkán jártak, innen látszódott is a verandán égve
hagyott lámpa. Olyan békés volt eddig minden, most pedig mintha még a szellő is
felerősödött volna. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Holnap elmegyek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">A lány megtorpant. A lábai a földbe
gyökereztek és az ujjai szorítása elhalt a fiú keze körül. Nem akart hinni a
fülének, azt hitte, rosszul hallott. Ugyan már szóba került közöttük az, hogy a
fiú komolyabban is a foci felé fordul, nem gondolta volna sosem, hogy ez ilyen
hamar bekövetkezik majd. Azt hitte, ha nem vesz tudomást a problémáról, akkor
az nem fog sosem bekövetkezni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Hogy érted ezt, Sese?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Sajnálom – hajtotta le a fejét a srác.
Olyan volt így, akár egy kisgyerek, aki rosszat tett. A lány a legszívesebben
magához ölelte volna és sosem engedte volna el, olyan gyámoltalannak tűnt. –
Pár hete eljöttek hozzánk a klubtól. Holnap Sevillába utazok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Meddig maradsz? – A lány már érzi a
torkában növekvő gombócot és a szemében gyülekező könnyeket, de még mindig
remény csendül a hangjában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Hosszú időre fogok elmenni és talán haza
sem fogok jönni. Nekem most arra kell figyelnem, hogy…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Ne mondj többet – emeli fel a kezét
lemondóan a lány és elfordul. Néhány lépés alatt a fiú is utoléri, de nem tudja
eltántorítani attól, hogy átszelje az előkertjüket és a verandán még egyszer
felé pillantson. – Nem szeretnélek többé látni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Mindkettejükben egy világ tört össze azon
az estén, amikor a gyenge fényű kültéri lámpák fényében a két fiatal utoljára
látták egymást. De így kellett történnie. Különben mi lett volna a biztosíték,
hogy mindketten a saját álmaikat követik? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Madrid, 2018<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Nina García mélyet sóhajtva támaszkodik a
felhőkarcoló tetején elterülő apartman teraszát szegélyező üvegkorlátnak.
Alatta, fölötte és előtte végtelen messzeség húzódik, csak éppen mind mást
ígér. A lenti sötétség feledésbe merülést, a fölötte húzódó csillagos ég a
határtalan lehetőségeket, a távoli horizont pedig a szebbnek ígérkező jövőt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Évek óta él már így. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Majd lesz jobb is.</i> De már kezd belefáradni, hogy mindig egy jövőbeli,
bizonytalan pontba kapaszkodik, hátha attól jobban fogja magát érezni. De ez
sosincs így, hiszen minden este újra és újra előjönnek a régi érzelmei, a régi
sérelmei.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">– Min gondolkodsz, szépségem? – Mély,
reszelős férfihang, a gazdája egy szál alsóneműben áll a teraszon. Gyengéden
magához vonja a nőt és belecsókol a nyakába. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Nina kitapintja a férfi ujján húzódó
karikagyűrűt. Elönti egy pillanatra a féltékenység, ilyenkor azonban mindig
emlékeztetnie kell magát az egyezségükre. Enrique és ő csak élvezik az életet
egymás oldalán, aztán máshoz mennek haza a nap végén. Az üzletembert egy
sokgyerekes családanya várja haza vacsorával és szerető, nyugodt légkörrel, az
építésznőt pedig egy fülig szerelmes, odaadó vőlegény, aki a csillagokat is
lehozná az égről a kedvese számára.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Nina bűnösnek érzi magát, amiért így
becsapják a körülöttük élőket, de tehetetlenül becsukja a szemét, mintha csak a
tettei fölött hunyna szemet. Nem szeretik egymást, csak kölcsönösen élvezik az
együtt töltött időt. Nekik máshoz kell hazamenniük.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman",serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;">Csakhogy amíg Enrique egy egykor szeretett
nőhöz tér haza, addig Nina csak tapogatózik a sötétben, keresi az útját és
egyenesen a bizonytalanságba szalad, amikor hazaér. Ő még mindig a múltban él,
ő még mindig a múlt egy foszlányát szereti.<o:p></o:p></span></div>
<br />Adriana Solishttp://www.blogger.com/profile/02353601595904385602noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5624904760137945638.post-89409258128924019742018-04-14T06:43:00.000-07:002018-04-14T06:44:42.230-07:00Távolság<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://i.pinimg.com/236x/f3/66/d5/f366d5d16306d3b08cd9b23ba6aa073e--flower-bloom-peach-flower.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="294" data-original-width="236" src="https://i.pinimg.com/236x/f3/66/d5/f366d5d16306d3b08cd9b23ba6aa073e--flower-bloom-peach-flower.jpg" /></a><a href="https://i.pinimg.com/236x/f3/66/d5/f366d5d16306d3b08cd9b23ba6aa073e--flower-bloom-peach-flower.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center; text-indent: 1cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><i>"Csak fogom a kezét, és arra gondolok, hogy ha ez álom lenne, akkor örökké tartana."</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Nina és Sergio úgy szerették egymást, hogy ha a világnak vége lett volna, ők akkor is szorosan egymás mellett maradtak volna. Ártatlan gyerekszerelem volt az övék. Semmi szenvedély, semmi intrika, csak a színtiszta jóság, ami olyan elbűvölővé tette őket egymás szemében. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">De az élet más utakat tartogatott a számukra. Sese mindene a barátnőjén kívül a futball volt, ebbe ölte bele minden szabadidejét, energiáját. Ha kellett, akár az éjszaka közepén is kisurrant az utcára rúgni a bőrt. Hatalmas lehetőség volt számára, hogy az andalúz kisvárosból, ahol született és nevelkedett, Sevillába hívták. Egy ifjúsági focicsapat tele ígéretes tagokkal és ismert, nagynevű edzőkkel. Ez jelentette Sergio számára a felemelkedést az elmaradott, délspanyol kisvárosból. </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; text-indent: 1cm;">És bár a szíve megszakadt, végül mégis elengedte az ő Ninája kezét, hogy az álmait kergethesse a tökéletesen nyírt füvön.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Nina García a spanyol főváros egyik legígéretesebb építésze. A mérnöki egyetemet kiváló eredményekkel elvégzett fiatal, okos és nem utolsó sorban gyönyörű nő szeme előtt pedig egy dolog lebeg csak </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">– a kemény munkán keresztül megszerzett elismerés, amit a gyengébbik nem táborának tagjaként sokszor elfelejtenek megadni neki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">A fiatal mérnöknő életében ráadásul a szerelem is jelen van. Legalábbis a látszat ezt sugallja. Párja, Manuel rajongva szereti őt, minden nap ott áll mellette és bár ő is elfoglalt, ha a jólmenő ingatlanközvetítő irodájáról van szó, nem tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy a férfi fülig szerelmes a nőbe. Amit már kevesebben tudnak, az az, hogy a fiatal építész számára nem Manuel az egyetlen férfi, aki az életében jelen van. Különös kapcsolat köti őt egy családos üzletmeberhez, Enriquéhez, aki számára szintén a munka az első és így jól megvannak ők ketten az éj sötét leple alatt. A sok udvarlóról pedig, akik állandó jelleggel csapják a szelet a fiatal nőnek, már szót sem kell ejteni, hiszen a spanyol szépség kegyeit csak kemény munkával és kitartással lehet elnyerni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Nina a múltjáról azonban sosem beszél. Idejét sem tudja már, mikor járt otthon, Camasban utoljára. A családja ritkán látja őt, ha találkoznak, akkor is inkább a szülei utaznak Madridba, míg a nővére, Samara a második gyermeke keresztelője óta nem is hallott a húgáról. Az egyetlen ember mégis, akiről a fiatal nő soha, senkinek nem mesélt még, az Sergio. Sergio Ramos, aki Nina számára nem a világhírű focista, aki a tévében hallott hírek szerint még a mai napig nem tudott lehorgonyozni egyetlen nő mellett sem, hanem az a fiatal srác, akinek az élete csak a szerelméről és a futballról szól. Régen legalábbis még úgy hitték, hogy ez így volt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Azóta azonban, hogy a két fiatal még együtt képzelte el az életét, már sok idő eltelt. Szenvedélyes szerelmek jöttek és mentek, munkák követték egymást az életükben és az útjaik szépen, lassan eltávolodtak egymástól. </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; text-indent: 1cm;">De egy szerencsétlen véletlen folytán vajon sikerülhet az életnek újra összesodorni őket? Lehetséges az, hogy ők még valaha egymás kezét fogják fogni?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; text-align: center; text-indent: 1cm;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><i>Megjelenés időpontja:</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><i>2018. április 22., vasárnap</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; text-indent: 1cm;"></span></div>
Adriana Solishttp://www.blogger.com/profile/02353601595904385602noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5624904760137945638.post-43202336463573330362018-04-14T05:59:00.002-07:002018-04-14T05:59:47.978-07:00Köszöntő<br />
<div style="text-align: center;">
<i>Üdvözöllek Titeket újra a társaságomban!</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12.0pt; line-height: 107%;"></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://i.pinimg.com/originals/f8/34/4c/f8344cd7e49eb77958f9fb584b40cfcd.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="796" data-original-width="800" height="198" src="https://i.pinimg.com/originals/f8/34/4c/f8344cd7e49eb77958f9fb584b40cfcd.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="https://www.youtube.com/watch?v=Q0xb6JSRzv0" target="_blank">Space for two</a></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: justify; text-indent: 1.0cm;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
</div>
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Sok idő, több mint egy év is eltelt, mióta leültem és úgy Isten igazából megírtam valami novellának, esetleg történetrésznek nevezhető irományt. Egyszerű az oka ennek </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-indent: 1cm;">– semmi ihletem, energiám és időm nem volt, hogy bármit is papírra vessek, amit így visszaolvasva eléggé szégyellek. Csak hogy nagyjából kimentsem magamat, azért maradtam ennyi időre távol, mert egy részt tavaly nyáron minden időmet felemésztette egy hosszabb külföldi tartózkodás, majd egészen iskolakezdésig dolgoztam. Utána eljött a szeptember és visszakerültem a suli mókuskerekébe, ahol pedig minden figyelmemet a tanulásra kellett fordítanom. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-indent: 1cm;">Jelentem viszont, hogy most már kissé lazábbra tudom venni az iskolát, így több időm lesz az írásra is. Nem szeretném sem a családomat, sem a barátaimat, sem az iskolát elhanyagolni, de reményeim szerint ezen a frissen alapított oldalon aktívabb leszek, mint az utóbbi időben barhol is a Blogger berkein belül.</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-indent: 1cm;">A <i>Caliente</i> keletkezése mondhatni, elég egyszerű </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-indent: 1cm;">– sokat gondolkodtam, hogy vajon milyen okból kifolyólag nem megy annyira mostanság az írás. Okot pedig abban találtam, hogy minden fejemből kipattanó ötletet azonnal húszfejezetes regényekbe szerettem volna foglalni. Persze, ez lehetetlenség. Ezért is ment el sokszor a kedvem az írástól. Azonban a megoldást szerintem az jelenti, hogy a kevesebb szabadidő miatt maximum tíz részt fogok minden történethez írni. Ezek persze hosszabb részek lesznek a szokásosnál és talán eseménydúsabbak is, hogy mindenki örömét lelje az olvasásukban. Hiszen valljuk be, senki sem híve a rétestésztaként elhúzott, százévados szappanoperáknak. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-indent: 1cm;">Egy szó, mint száz, fogadjátok tőlem szeretettel ezt az oldalt, ahova talán már a mai nap folyamán fel is fog kerülni egy friss történetem fülszövege </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-indent: 1cm;">– a folytatás pedig hamarosan érkezni is fog hozzá...</span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Sok szeretettel,</span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif;">Adriana</span></div>
</div>
Adriana Solishttp://www.blogger.com/profile/02353601595904385602noreply@blogger.com0